Mit vizsgáljon egy seprőgép üzemeltetési költség tesztben?
Érdemes a költségeket nem havonta, hanem üzemórára és megtisztított területre vetítve rögzíteni. Így egyértelműen összehasonlítható, hogy ugyanazt a feladatot kézi munkával, kisebb géppel vagy nagyobb teljesítményű seprőgéppel milyen ráfordítással lehet elvégezni.
A számítás alapja a napi tényleges teljesítmény. Nem a katalógusban szereplő elméleti kapacitás számít, hanem az, hogy a gép a saját területén, fordulásokkal, ürítéssel, akadályokkal és kezelői szünetekkel együtt hány négyzetmétert tisztít meg egy óra alatt. Egy szélesebb munkaszélességű gép papíron többet tudhat, de szűk udvarban, raklapok, konténerek vagy parkoló autók között nem feltétlenül használható ki az előnye.
A költségtesztben öt területet kell együtt nézni: az energiafelhasználást, a munkaidőt, a karbantartást, a kopóalkatrészeket és a kiesés költségét. Ez utóbbi gyakran kimarad a számításból, pedig egy megállt gép helyett ugyanúgy el kell végezni a takarítást - csak több emberrel, lassabban vagy bérelt megoldással.
Üzemanyag és teljesítmény: nem a literadat az egyetlen mérce
A motoros seprőgépnél az óránkénti fogyasztás fontos adat, de önmagában félrevezető lehet. Egy erősebb gép többet fogyaszthat óránként, miközben lényegesen nagyobb területet tisztít meg. Ha az adott feladathoz megfelelő a munkaszélesség, a kefenyomás és a haladási sebesség, akkor a literenkénti vagy óránkénti fogyasztás helyett az egy négyzetméterre jutó üzemanyagköltség lesz kedvezőbb.
Például két gép közül az egyik óránként 1,5 liter üzemanyagot használ, a másik 2,2 litert. Ha az első gép óránként 2500 négyzetmétert, a második pedig 5000 négyzetmétert teljesít, a nagyobb gép energiafelhasználása területegységre vetítve már kedvezőbb. Ez természetesen csak akkor igaz, ha a terület mérete és kialakítása lehetővé teszi a gyorsabb munkát.
A fogyasztást a kezelési mód is befolyásolja. A túl nagy kefenyomás gyorsabban koptatja a sörtéket, növeli az ellenállást és az energiaigényt. A túl gyors haladás viszont hagyhat maga után szennyeződést, ezért ugyanazt a sávot még egyszer át kell dolgozni. A jó beállítás nem látványos, mégis ezen múlik a napi költség jelentős része.
A kezelő ideje sokszor többe kerül, mint az üzemanyag
A területfenntartási feladatoknál a munkaerő az egyik legnagyobb tétel. Ezért nemcsak azt kell nézni, hogy mennyi ideig jár a seprőgép, hanem azt is, mennyi idő telik el előkészítéssel, ürítéssel, a szennyeződés összegyűjtésével és a munka utáni tisztítással.
Egy megfelelő tartálykapacitású, jól manőverezhető gép ritkábban kényszeríti a kezelőt megállásra. Ugyanígy sokat számít az egyszerű kefecsere, az átlátható napi ellenőrzés és a könnyen hozzáférhető karbantartási pont. Ezek apróságnak tűnnek, de napi használatban heti több munkaórát is megtakaríthatnak.
Kopóalkatrészek: itt válik el a rövid és a hosszú táv
A seprőkefék természetes módon kopnak, különösen érdes betonon, térkövön, murván vagy olyan telephelyen, ahol fémforgács, homok, sár és tömörödött por is előfordul. A kérdés nem az, hogy kell-e kefét cserélni, hanem az, milyen gyakran, milyen áron, és elérhető-e az alkatrész akkor, amikor szükség van rá.
A gyengébb minőségű sörte hamar elveszítheti a tartását. Ilyenkor a gép még működik, de már nem szed fel tisztán, a kezelő pedig lassabban halad vagy többször megy végig ugyanazon a felületen. A kopás tehát nemcsak alkatrészköltség: teljesítményveszteség is.
A költségtesztben érdemes minden kefecserénél feljegyezni az üzemórát, a terület típusát és a csere okát. Néhány hónap után pontosan látszik, melyik felületen mennyit bír a kefe, és milyen készletet érdemes raktáron tartani. A szűrők, szíjak, csapágyak és gumilapok esetében ugyanez a szemlélet működik. A tervszerű csere olcsóbb, mint a váratlan meghibásodás.
Karbantartásból nem szabad spórolni
A napi karbantartás általában rövid művelet: tisztítás, szemrevételezés, a kefék és rögzítések ellenőrzése, szükség esetén a mozgó alkatrészek átnézése. Mégis ez az a pont, amelyet a sűrű munkanapokon a legkönnyebb kihagyni. Ennek ára később jelentkezik, gyakran akkor, amikor a gépre éppen a legnagyobb szükség lenne.
A porral és szennyeződéssel dolgozó gépeknél külön figyelmet igényel a tisztítás. A felgyülemlett anyag megterhelheti a hajtást, ronthatja a gyűjtést és felgyorsíthatja az alkatrészek kopását. A rendszeresen átvizsgált seprőgép nemcsak tovább szolgál, hanem kiszámíthatóbban is teljesít.
A vásárláskor ezért a szervizháttér és az alkatrészellátás ugyanúgy érték, mint maga a gép. Ha egy kopóalkatrész vagy javításhoz szükséges elem hosszú ideig nem beszerezhető, a kedvező vételár gyorsan elveszíti az előnyét. Az Atraktor Hungária szemléletében a géphez tartozó alkatrész- és szerviztámogatás éppen ezért a hosszú távú üzemeltetés része, nem különálló ígéret.
A kieső munkaidő valódi ára
A meghibásodás költségét sokan csak a javítás számlájával azonosítják. Valójában ide tartozik a leállt munka, az átszervezés, az esetleges kézi takarítás, a túlóra és az is, ha egy elhanyagolt terület rossz benyomást kelt ügyfélnél vagy partnernél.
Egy intézmény, kertészet, állattartó telep vagy logisztikai udvar esetében a tisztaság munkabiztonsági és működési kérdés is lehet. A felhordott sár, por vagy szétszóródott anyag nem várhat hetekig egy alkatrészre. Ezért a megbízhatóságot nem szabad marketingszónak tekinteni: üzemi tartalékot jelent.
A megfelelő gépválasztásnál azt kell felmérni, mekkora a napi terhelés, milyen a burkolat, mennyi finom por és mennyi durvább hulladék kerül a felületre, valamint van-e szűk vagy nehezen megközelíthető rész. A túl kicsi gép folyamatosan túl lesz terhelve. A szükségtelenül nagy gép pedig nem biztos, hogy kihasználható, és indokolatlanul növelheti a beruházást.
Így készítsen saját költségszámítást
Válasszon ki egy átlagos munkanapot, és rögzítse a megtisztított területet, a tényleges munkaidőt, az üzemanyag-felhasználást, az ürítések számát, valamint a napi karbantartás idejét. Ezután számolja hozzá a kezelő óraköltségét, és a várható éves kopóalkatrész-költséget ossza el az éves üzemórával.
A kapott eredményből két adat különösen hasznos: a gép óránkénti teljes költsége és az egy négyzetméterre jutó költség. Ezek alapján már nem érzésre, hanem valós munkateljesítményre építve hasonlíthatók össze a különböző megoldások.
A jó seprőgép nem attól gazdaságos, hogy ritkán kell rákölteni, hanem attól, hogy tervezhetően dolgozik, tisztán végez, és akkor is rendelkezésre áll, amikor a munka megköveteli. Ha a saját területére, napi terhelésére és szervizhátterére választ gépet, az üzemeltetési költség nem kellemetlen meglepetés lesz, hanem kézben tartható üzemi adat.

